Szükséges a civil törvény koncepcionális átdolgozása

70 civil szervezet véleménye az „egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról” szóló törvény tervezetéről. Már 200-an csatlakoztak a civil törvény tervezetet kifogásoló nyílt szakmai véleményhez.
 
Alulírott civil szervezetek javasoljuk, hogy a civil szervezetekről szóló törvény tervezete egy széleskörű és megfelelő idejű társadalmi vita tapasztalatai alapján kerüljön véglegesítésre.
 
A jogszabálytervezet több rendelkezését előremutatónak tartjuk, de aggódunk, hogy a jelenlegi tervezet eredményeként szervezetek ezrei veszíthetik el közhasznúsági fokozataikat és állami támogatásaikat, az állampolgárok tömegei pedig a közhasznú szolgáltatásokat. Aggódunk, hogy a civil kontroll csökkenése és egyes civil szervezetek pozitív diszkriminálása által erősödik a mindenkori kormány politikai befolyása a szektorban. Továbbá aggódunk, hogy összességében csökkeni fog a civil szervezetekhez jutó állami forrás, amely tömegesen lehetetleníti el a szervezeteket.
 
1) Kérjük, hogy érdemi társadalmi vita után, ősszel kerüljön a Parlament elé a tervezet:
Véleményünk szerint nincs kényszerhelyzet, amely miatt a szektor szabályozásán kevés előkészítéssel kellene radikálisan változtatni. A törvénytervezet olyan nagy változásokat kíván generálni, mely meg fogja viselni az amúgy is nehéz helyzetben lévő szektort, míg nem rendez régóta problémás területeket, mint például az adományozás és az alapítványtevés kedvezményei, az 1% várható csökkenése és a közhasznú beszámolók eltérő értelmezése. Amennyiben változtatást határoz el a kormányzat, akkor annak megismerésére és vitájára több idő szükséges, a megadott 8 munkanap nem elégséges.
 
2) Legyen partneri viszony a támogató és a támogatott közt:
Fontos lépésnek tartjuk, hogy a támogatási jogviszonnyal foglalkozni kíván a törvény. Véleményünk szerint azonban még további szabályozás szükséges, hogy ne legyen lehetőség egyoldalú megoldásokra és visszaélésekre a támogatói, pályázatkezelői oldalon. Kérjük, egyértelműsítsék, hogy civil szervezetek továbbra is pályázhatnak a minisztériumokhoz és európai uniós alapokhoz szakmai ügyekben.
 
3) A közhasznúság ne adminisztratív, hanem a valós munka alapján legyen mérve:
A közhasznúság tervezett új szabályozása a kérdéskört nem tisztázza, hanem spekulatív módon bonyolítja. Közhasznú tevékenységet folytató szervezetek sokaságától venné el a státust, de sok nem közhasznú szervezet átmenne a tervezett mutatók alapján. Véleményünk szerint olyan szabályozásra van szükség, amely a civil szervezetek szakmai munkáját és társadalmi teljesítményét méri, valamint ehhez köti a közhasznúságot.
 
4) Az NCA utódjánál erősödjön a civil kontroll, legyen kevesebb a bürokrácia:
A jelenlegi tervezetben olyan elemek jelentek meg, melyekkel nem tudunk egyetérteni: a civil delegáltak szerepének lefokozása, a nyílt pályázatok arányának csökkentése, a pályázati lehetőségek két év utáni felfüggesztése, az öt millió forint feletti szervezetek működési költségeinek nem támogatása, a döntéshozók négy évre való bebetonozása.
Olyan civil alapra van szükség, amelyben a pályázati bürokrácia csökken, növekszik az átláthatóság, minden forráshoz nyílt pályázattal lehet hozzáférni, erősödik a szektorfejlesztő szakmaiság, a döntéshozók legalább kétharmadát a civil szervezetek választják ki maguk közül. Erősödjön a civil kontroll: legyen kötelező a delegáltak rendszeres beszámolása és a választók hívhassák vissza választott képviselőiket.
 
5) Legyen együttműködés az állami és önkormányzati szervek és a civil szervezetek közt:
Lényegesnek tartjuk, hogy az Európai Unió Lisszaboni Szerződése szellemiségének megfelelően az állami intézmények a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn. Fogalmazza meg egyértelműen a civil törvény, hogy a Kormány, az országos hatókörű állami szervek és az önkormányzatok legyenek kötelesek együttműködni a civil szervezetekkel a döntéseik előkészítése és végrehajtása során.
 
 
Bízunk benne, hogy a törvényjavaslat érdemibb megvitatásra és koncepcionális átdolgozásra kerül, amely így a civil szektor megerősödéséhez, a társadalmi bizalom emelkedéséhez, az állampolgárok jólétének emelkedéséhez járul majd hozzá.
 
Az új civil kerettörvény tervezete kapcsán civil- és jogi szakértők szólaltak meg, és írták le javaslataikat, véleményüket. Ezt a cikk csatolmányában elolvashatják.
 
forrás: nonprofit.hu